Cziráky Margit hercegné és a Csonka-oszlop története
Született: 1874. augusztus 11.
Elhunyt: 1910. augusztus 18.
Fiatal volt, vidám és jólelkű, ahogy magát jellemezte a „mozgékony, tevékeny, kapitány asszony”.
Grófkisasszonynak született, a hercegi család rosszallása ellenére kötött házasságot Esterházy Miklós herceggel 1898. november 16-án. Boldog házasságukból öt gyermek született.
1901-ben Dr. Kokas Lajos segédkezett Cziráky Margit szülésénél, ekkor született Pál nevű fia.
Herceg Eszterházy Miklós közbenjárására 1913-ban a Csorna városa 50 ezer koronás államsegélyt kapott és a Herceg telket adományozott Kokas Lajosnak, hogy azon kórházat építhessen. Az intézményt az államsegélyt kijáró és telket biztosító herceg feleségéről, gróf Cziráky Margitról nevezték el Margit Közkórháznak.
Az ötödik gyermekének születése után két héttel, harminchat évesen halt meg.
A házaspár munkálkodásának köszönhetően a 19. század fordulóján élte Eszterháza (Fertőd) második fénykorát, a kastély felújítására a fiatalasszony teljes hozományát áldozta. A környéken ma is legendák keringenek szépségéről, kedvességéről, életszeretetéről, és jóságáról, amellyel az elesetteket támogatta.
Gyermekei neveléséről szóló hitvallása minden szülő és pedagógus számára példaképül szolgálhat. Úgy fogalmazott, hogy „jó katolikus, önzetlen, hasznos magyar embereket” kíván nevelni, „kik hazájuknak hasznára válhatnak, amellett, hogy a nyelveket sem hanyagolják el, és a testi edzésnek is legyen hely adva”.
Rebbenésnyi rövid élete elég volt ahhoz, hogy az emberek száz év elmúltával is szeretettel adózzanak az emlékének, és mind a mai napig Margit napon, a Fertőd-Süttöri templomban érte szóljon a harang.
Végakaratának megfelelően Eszterházán helyezték örök nyugalomra, amit annyira szeretett, az égererdő felé kint a szabadban, ahonnan a tavat és a Hanságot látni. Sírját kívánsága szerint egyszerű fehér kereszt jelzi.
A Csonka - oszlop története:
Cziráky Margit grófnő és Miklós Pál herceg nagy boldogságban éltek.
A hercegné gondosan törődött cselédei életével is: ingyen tűzifát, tejet biztosított nekik. Bevezettette a cselédlakásokba a villanyt és a vizet. Az úrnőt közvetlen asszonynak ismerték: bement a cselédek konyhájába is, hogy megkóstolja a főztjüket, míg más birtokokon jóval szegényebb körülmények között élt akkor a nép. Igazi keresztény volt, ő alapította az óvodát és az iskolát. Öt gyermeket szült a hercegné, az utolsó gyermek, Bernadett születése után hunyt el nem sokkal, (a szülés miatt) 36 éves korában.
Fertőszéplak honlapján, a településtörténet soraiban leírást találhatunk a Csonka-oszlopról (Csonka Torony):
“Az Eresztén-domb a község negyedik dombja, a településtől nyugatra található. A területen még ma is megtalálhatók a szőlő és gyümölcsültetvények. A dombon lévő kiserdőben található az Eszterházy család által készíttetett Csonka Torony, ami Herczeg Esterházy Miklósné, született Gróf Cziráky Margitra emlékeztet.”
Ezzel kapcsolatban érdekes adatokra lelt Kelemen István, a soproni múzeum történész-muzeológusa.
Herceg galánthai Esterházy IV. Miklós felesége, Cziráky Margit halálának 100. évfordulójára emlékeztek 2010-ben. Ebből az alkalomból emlékkonferenciát tartottak, kiadványok is jelentek meg. Cziráky Margit (1874-1910) grófnő élete például szolgálhat az utókor számára is.
A hercegné emlékére állított oszlop Fertőszéplak határában az Eresztén-dombon, a kiserdőben áll. Sajnálatos módon egyes leírásokban, internetes portálokon az az információ olvasható, hogy a "Csonka Torony" “a trianoni békeszerződésre emlékeztet", illetve, hogy azt az Eszterházy család készíttette. Ezért fontos Kelemen István cikke, amely segít e félreértések tisztázásában.
A Csonka-oszlop talapzatán feliratos márványtábla volt, amelynek a kilencvenes évek derekán nyoma veszett. A felirat egy részletét ismerte csak az utókor. Kelemen István említett cikkében azt írja: “A márványtábla feliratának rekonstruálásában a Soproni Múzeum Kéz- iratgyűjteményének egyik értékes darabja nyújt segítséget. Az intézmény őrzi ugyanis az eszterházi hercegi Esterházy-uradalom tisztiszéki üléseinek jegyzőkönyvét az 1906 és 1914 közötti időszakról. A jószágkormányzat ügyeivel foglalkozó, 90 lapot tartalmazó jegyzőkönyv ugyan hiányos, de közepén gyászkeretben megtalálható az oszlopról készült ceruzarajz és alatta a márványtábla teljes szövege. A beragasztott rajzot a jobb alsó sarokban található jelzés szerint Diewock Ferenc készítette 1911. augusztus 27-én. A tábla feliratának első felét megőrizte az emlékezet és az az archív fotó alapján is elég jól kivehető. A jegyzőkönyv segítségével immáron a teljes szöveg rendelkezésünkre áll. A fénykép alapján azonban az is egyértelmű, hogy a táblán más sortörést alkalmaztak, mint a papíron (a tábla álló formátumú), továbbá a betűméret sem azonos egyes szavak esetében, illetőleg a kalendáriumban közölt szöveg nem teljesen azonos a jegyzőkönyvben szereplővel. Óvatosan kell kezelnünk a jegyzőkönyvbélit is: egyáltalán nem biztos, hogy pontos megfelelője a táblának, hisz a fotó alapján például bizonyos. hogy a "született" szó szerepel az "sz." rövidítés helyett.”
Az emléktáblára vésett eredeti szöveg:
"Fõméltóságu
herczeg Esterházy Miklósné sz. Cziráky Margit grófnő
kegyelmes Herczeg-Asszonyunk örökké áldott emlékének
maradandó jelül, hálás kegyelettel emelte az eszterhá-
zai herczegi uradalom tisztikara 1911. VIlI. 18.
1910. VIlI. 18. Áldva éljen Istenben boldogult Úrnőnk dicső emléke köztünk és utódainkban mig eke szánt e
földön, melyet úgy szeretett, s mig aranykalászt ringat
e róna táj, melyen e helyről oly szivesen gyönyörködött."
Ezzel az oszlopállítók kiléte és célja is világossá válik, tehát nem a család, hanem az emlékező uradalmi tisztikar állíttatta szeretett úrnőjük emlékére, a hercegné halálának első évfordulóján.
2017. június 10-én Fekete Imre, fertőszéplaki lakos visszaállíttatta a szobor emlékövét, melyet Tóth Miklós atya felszentelt. Köszönet illeti Fertőszéplak Község Önkormányzatát az anyagi támogatásért, Robotka Csabáné Lajber Zsuzsát, könyvtáros-helytörténészt az eredeti szöveg felkutatásáért, valamint a háttéranyagok beszerzéséért, továbbá Cseh Zoltánt a gyönyörűen elkészített emléktábláért!
Vándor, ha Hegykő és Fertőszéplak között jársz, állj meg egy kicsit, keresd meg a ligetben az emlékművet, imádkozz e csodálatos asszony lelki üdvéért és gyönyörködj a kilátásban, ahogy tette ezt Ő is!
Elhunyt: 1910. augusztus 18.
Fiatal volt, vidám és jólelkű, ahogy magát jellemezte a „mozgékony, tevékeny, kapitány asszony”.
Grófkisasszonynak született, a hercegi család rosszallása ellenére kötött házasságot Esterházy Miklós herceggel 1898. november 16-án. Boldog házasságukból öt gyermek született.
1901-ben Dr. Kokas Lajos segédkezett Cziráky Margit szülésénél, ekkor született Pál nevű fia.
Herceg Eszterházy Miklós közbenjárására 1913-ban a Csorna városa 50 ezer koronás államsegélyt kapott és a Herceg telket adományozott Kokas Lajosnak, hogy azon kórházat építhessen. Az intézményt az államsegélyt kijáró és telket biztosító herceg feleségéről, gróf Cziráky Margitról nevezték el Margit Közkórháznak.
Az ötödik gyermekének születése után két héttel, harminchat évesen halt meg.
A házaspár munkálkodásának köszönhetően a 19. század fordulóján élte Eszterháza (Fertőd) második fénykorát, a kastély felújítására a fiatalasszony teljes hozományát áldozta. A környéken ma is legendák keringenek szépségéről, kedvességéről, életszeretetéről, és jóságáról, amellyel az elesetteket támogatta.
Gyermekei neveléséről szóló hitvallása minden szülő és pedagógus számára példaképül szolgálhat. Úgy fogalmazott, hogy „jó katolikus, önzetlen, hasznos magyar embereket” kíván nevelni, „kik hazájuknak hasznára válhatnak, amellett, hogy a nyelveket sem hanyagolják el, és a testi edzésnek is legyen hely adva”.
Rebbenésnyi rövid élete elég volt ahhoz, hogy az emberek száz év elmúltával is szeretettel adózzanak az emlékének, és mind a mai napig Margit napon, a Fertőd-Süttöri templomban érte szóljon a harang.
Végakaratának megfelelően Eszterházán helyezték örök nyugalomra, amit annyira szeretett, az égererdő felé kint a szabadban, ahonnan a tavat és a Hanságot látni. Sírját kívánsága szerint egyszerű fehér kereszt jelzi.
A Csonka - oszlop története:
Cziráky Margit grófnő és Miklós Pál herceg nagy boldogságban éltek.
A hercegné gondosan törődött cselédei életével is: ingyen tűzifát, tejet biztosított nekik. Bevezettette a cselédlakásokba a villanyt és a vizet. Az úrnőt közvetlen asszonynak ismerték: bement a cselédek konyhájába is, hogy megkóstolja a főztjüket, míg más birtokokon jóval szegényebb körülmények között élt akkor a nép. Igazi keresztény volt, ő alapította az óvodát és az iskolát. Öt gyermeket szült a hercegné, az utolsó gyermek, Bernadett születése után hunyt el nem sokkal, (a szülés miatt) 36 éves korában.
Fertőszéplak honlapján, a településtörténet soraiban leírást találhatunk a Csonka-oszlopról (Csonka Torony):
“Az Eresztén-domb a község negyedik dombja, a településtől nyugatra található. A területen még ma is megtalálhatók a szőlő és gyümölcsültetvények. A dombon lévő kiserdőben található az Eszterházy család által készíttetett Csonka Torony, ami Herczeg Esterházy Miklósné, született Gróf Cziráky Margitra emlékeztet.”
Ezzel kapcsolatban érdekes adatokra lelt Kelemen István, a soproni múzeum történész-muzeológusa.
Herceg galánthai Esterházy IV. Miklós felesége, Cziráky Margit halálának 100. évfordulójára emlékeztek 2010-ben. Ebből az alkalomból emlékkonferenciát tartottak, kiadványok is jelentek meg. Cziráky Margit (1874-1910) grófnő élete például szolgálhat az utókor számára is.
A hercegné emlékére állított oszlop Fertőszéplak határában az Eresztén-dombon, a kiserdőben áll. Sajnálatos módon egyes leírásokban, internetes portálokon az az információ olvasható, hogy a "Csonka Torony" “a trianoni békeszerződésre emlékeztet", illetve, hogy azt az Eszterházy család készíttette. Ezért fontos Kelemen István cikke, amely segít e félreértések tisztázásában.
A Csonka-oszlop talapzatán feliratos márványtábla volt, amelynek a kilencvenes évek derekán nyoma veszett. A felirat egy részletét ismerte csak az utókor. Kelemen István említett cikkében azt írja: “A márványtábla feliratának rekonstruálásában a Soproni Múzeum Kéz- iratgyűjteményének egyik értékes darabja nyújt segítséget. Az intézmény őrzi ugyanis az eszterházi hercegi Esterházy-uradalom tisztiszéki üléseinek jegyzőkönyvét az 1906 és 1914 közötti időszakról. A jószágkormányzat ügyeivel foglalkozó, 90 lapot tartalmazó jegyzőkönyv ugyan hiányos, de közepén gyászkeretben megtalálható az oszlopról készült ceruzarajz és alatta a márványtábla teljes szövege. A beragasztott rajzot a jobb alsó sarokban található jelzés szerint Diewock Ferenc készítette 1911. augusztus 27-én. A tábla feliratának első felét megőrizte az emlékezet és az az archív fotó alapján is elég jól kivehető. A jegyzőkönyv segítségével immáron a teljes szöveg rendelkezésünkre áll. A fénykép alapján azonban az is egyértelmű, hogy a táblán más sortörést alkalmaztak, mint a papíron (a tábla álló formátumú), továbbá a betűméret sem azonos egyes szavak esetében, illetőleg a kalendáriumban közölt szöveg nem teljesen azonos a jegyzőkönyvben szereplővel. Óvatosan kell kezelnünk a jegyzőkönyvbélit is: egyáltalán nem biztos, hogy pontos megfelelője a táblának, hisz a fotó alapján például bizonyos. hogy a "született" szó szerepel az "sz." rövidítés helyett.”
Az emléktáblára vésett eredeti szöveg:
"Fõméltóságu
herczeg Esterházy Miklósné sz. Cziráky Margit grófnő
kegyelmes Herczeg-Asszonyunk örökké áldott emlékének
maradandó jelül, hálás kegyelettel emelte az eszterhá-
zai herczegi uradalom tisztikara 1911. VIlI. 18.
1910. VIlI. 18. Áldva éljen Istenben boldogult Úrnőnk dicső emléke köztünk és utódainkban mig eke szánt e
földön, melyet úgy szeretett, s mig aranykalászt ringat
e róna táj, melyen e helyről oly szivesen gyönyörködött."
Ezzel az oszlopállítók kiléte és célja is világossá válik, tehát nem a család, hanem az emlékező uradalmi tisztikar állíttatta szeretett úrnőjük emlékére, a hercegné halálának első évfordulóján.
2017. június 10-én Fekete Imre, fertőszéplaki lakos visszaállíttatta a szobor emlékövét, melyet Tóth Miklós atya felszentelt. Köszönet illeti Fertőszéplak Község Önkormányzatát az anyagi támogatásért, Robotka Csabáné Lajber Zsuzsát, könyvtáros-helytörténészt az eredeti szöveg felkutatásáért, valamint a háttéranyagok beszerzéséért, továbbá Cseh Zoltánt a gyönyörűen elkészített emléktábláért!
Vándor, ha Hegykő és Fertőszéplak között jársz, állj meg egy kicsit, keresd meg a ligetben az emlékművet, imádkozz e csodálatos asszony lelki üdvéért és gyönyörködj a kilátásban, ahogy tette ezt Ő is!
Sportköri tájékoztató kiadvány
Ha több információt szeretne megtudni rólunk és a leghamarabb akar értesülni legfrisebb eseményeinkről, töltse le kiadványunkat
